Mehr lesen
A fraktálgeometria egy ideig a természettudomány peremének számított, de mára kivívta létjogosultságát, és számtalan szakterületen alkalmazzák felfedezéseit, módszereit. Észlelve a töredezett közettömbökre végzett vetöstatisztika korlátait, a töredezettség nyomozására új megoldás után kellett nézni. A fraktálgeometriai megközelítés segített áthidalni ezt az akadályt. A vetöstatisztikai számítások képet adnak egy közettest töredezettségének mértékéröl, de ez alapján nem valószín síthetö töredezett tömbök helye. Néhány esettanulmány segítségével szemléltetem a törések nyomozását vetöstatisztikai és fraktálgeometriai elemekkel. Részletesen bemutatok egy példát, egy szénhidrogén-rezervoár esetét, ahol szemléltetem a módszert is. Végül, az említett két megközelítést közös nevezöre hozom, azaz megmutatom miként kapcsolódnak a vetöstatisztikai számítások a fraktálgeometriai elemzéshez. A meghatározott vetöstatisztikai hatványfüggvények segítségével sikerült meghatározni a nem azonosított, és felbontóképesség alatti vetök számát. Az esettanulmányokra kiszámítottam a töredezettség fraktál dimenzióját, amely épp a vonatkozó hatványfüggvény kitevöjével volt abszolút értékben egyenlö.
Über den Autor / die Autorin
Unger Zoltán (1961. Csíkszereda) Kolozsváron lett geológus, geofizikus, Budapesten geomatematikus. Olajipari múltja közel 30 éves, a fels¿fokú oktatásnak 15 éve részese (Szeged, Szombathely Kolozsvár). A Magyarhoni Földtani Társulatnak volt f¿titkára, jelenleg társelnöke. Kutatásai az olajiparhoz köt¿dnek, a geostatisztika fraktálgeometria terén.
