Ulteriori informazioni
A könyv bemutatja, hogy a középkori magyar jogfejl¿dés hogy oldotta meg azokat a közjogi jelleg¿ kérdéseket, amivel szembesült; a külföldi példákat hogyan alakította saját rendszerébe. Az anyag II. része az ezredforduló környékén oktatási segédanyag volt a PPKE jogi karán a magyar jogtörténet kurzushoz. Az anyag mindkét részének a jogi fels¿oktatáson kívüli gyakorlati jelent¿ségét az adja, hogy a Magyarország Alaptörvényében szerepl¿ Nemzeti Hitvallás szerint ¿Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerez¿ önazonosságunk védelmezése az állam alapvet¿ kötelessége.¿ Ezek alapján esetr¿l esetre a mai helyzetekben is releváns adatokat lehet találni a magyar közjog történetéb¿l. A publikum el¿tt ez az Alkotmánybíróság határozatának indokolásában jelenik meg, nem pedig annak a sajtót jobban érdekl¿ rendelkez¿ részében, viszont akár a történeti alkotmány egyes elemeinek megértéséhez, akár saját konkrét ügyben a jogtörténetileg is megalapozott vélemény kialakításához egyes esetekben szükség lehet ilyen jelleg¿ érvekre is.
Info autore
Kertész Gábor jogász, f¿iskolai tanár. Korábban az oktatás és a tudományos kutatás mellett pénzügyi nyomozóként, majd ügyvédként is dolgozott. Kutatási területe a jogtörténet, gazdasági jog, bioetika és az alkotmányjog területeivel foglalkozik. Munkáiban a jog különböz¿ területeit összekapcsolva elemzi.
